Authors
Tóth, Gergely
Topics
Innovative Educational TechnologiesArtificial Intelligence in EducationEducational Innovations and Challenges, szerk. Pálffy Géza, Magyar Történelmi Emlékek -Értekezések, 169-269 (Budapest, MTA BTK TTI, 2018), 254.Péter is. Végül a koronaőr 1622. június 5-én hunyt el Trencsénben, ahová a Szent Koronával együtt érkezett, miután azt Bethlen a nikolsburgi békeszerződés értelmében visszaszolgáltatta Ferdinándnak. A halál "szolgálat közben" érte őt, feltehetőleg ugyanabban a házban, ahol a felségjelvények is voltak. Jóslata csakugyan beteljesedett. 2 A nagy műveltségű evangélikus magyar főrend furcsa módon mégis ebben a zaklatott időszakban jutott annyi fölös időhöz, otiumhoz, hogy nagyszabású Magyarország-történetéhez hozzáfogjon. 1619 októberétől 1620 novemberéig ugyanis egy kisebb távolléttől eltekintve a pozsonyi várban tartózkodott a korona mellett (az is lehet, hogy ekkor írta fel az ajtóra az idézett szavakat) -erre kötelezte esküje, illetve később maga Bethlen is erre utasította. 3 A kényszerű "várfogság" idejét használta ki tehát, hogy régi tervét megvalósítsa: 1613. évi koronatörténete, a Commentarius után immár az ország históriáját írja meg, amely műnek a De monarchia et sacra corona Regni Hungariae centuriae septem címet adta ("A Magyar Királyság birodalmáról és Szent Koronájáról szóló hét század"). 4 a tehát valaki a mű keletkezési körülményeit tekinti, akkor bizonyára arra számít, hogy a rendkívül feszült politikai helyzet, vagyis a bécsi udvar, Bethlen, a magyar rendek, illetve az oszmánok közötti bonyolult politikai-katonai játszma feltétlenül nyomot hagy egy ekkoriban születő történeti munkán. Ez a várakozás -amint látni fogjuk -részben beigazolódik, de fontos, hogy ne legyünk túlságosan "telhetetlenek", ne akarjunk a De monarchia minden sorában politikai kinyilatkoztatást látni: ha így tennénk, bizonyosan sok téves következtetésre jutnánk. Az eléggé bizonyos, hogy Révay nem aktuálpolitikai fegyvernek szánta a művét -egyik vagy másik oldal mellett -, hanem valóban érdekelte a keze ügyébe került számos új kéziratos és nyomtatott forrás, amelyek addig ismeretlen adatokat tartalmaztak az ország történetével kapcsolatban, s úgy vélte, ezekre támaszkodva minőségileg új országtörténetet tud alkotni. 5 De ettől még a vizsgálódásunk egyáltalán nem lesz haszontalan: a koronaőr politikai nézetei, illetve saját társadalmi csoportja, vagyis a világi főrendek múltszemlélete jól kivehető a műből. Tanulmányunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy szerzőnk hogyan juttatja kifejezésre e nézeteit -a magyar história elbeszélésén keresztül. Mielőtt azonban erre vállalkoznánk, szükséges, hogy Révay Péter politikai pályafutását röviden vázoljuk.
About
PublishedJan 1, 2019
TypeBook-Chapter
Citations0